Anyámlánya

   ez az ünnepek utáni kép fogadott, vagy inkább üldözött a Blahánál.továbbikat nem részletezem.a kép önmagáért kiált.fotó: mobil

Az éjszakák lidérces hangjai szóltak hozzá.Testét titkos álmok érintései borzongatták.Tudattalansága mélyébe lopództak a vágyak.Reményekben született életét vélte valóságnak. Mezőn járt, s fák sűrűjében, ösvényeken kószált.Lombok vettetek enyhet adó, hűs árnyékot…

Mélabús tekintettel, messze, kifelé révedt.Csak nézte, nézte az utcán bolyongó népet.Reszketeg kezekkel nyúlt a pohár után,S hosszú, kimért kortyokban ivott aztán.Teste beleborzongott, torkát égette az ital.De csak itta-itta. Emlékeit feledni, így akarta.Lassan érezte, forog már…

     lassan gördülő, majd semmibe vesző páracseppek.múltat idéző gondolatok.egymásba vesző finom tónusok.nyugalom, halk zene.nosztalgia.szürreális jövő.

valamikor, régen volt egy szokásom.akkor, hirtelen eszembe jutó szavakat írtam ismerősőknek e-mailben.a lényege az volt, hogy írják le, mihez kötődik bennük mindaz.afféle alternatív szabadasszocióként.már nem emlékszem, mik voltak, csak arra, hogy a kő mindig szerepelt bennük,…

vannak apró örömök.és nem is kevés. s ha szépen összerakjuk őket, akkor már egészen nagy örömmé is válhatnak.mint például csupán csak a maiak:a langymeleg, eső permetezte, tavaszias éji, rövid séta a közeli éjjelnappaliba egy kis csokiért.az üde hegyi levegő, mit olykor a…

Forrás:2009. december 24., csütörtök - Ádám, Éva, Múzsa./©1999-2009 Index.hu Zrt. Minden jog fenntartva./mindig van új.hány tavaszt éltem már meg anélkül, hogy tudtam volna, van ilyen is.csupán éreztem.mert már az életben maradáshoz is múzsák…

hír ez kérem, igen csak.lévén, hogy életemben nem kocsmáztam. legalább is a minapig nem.ad hoc túl is lendültem ezen a hiányosságomon.bár ez sem volt az a klasszikus, mármint a részvételemet illetően, de amúgy nagyon ott volt!füst, könyöklős-vörös csempés, kioszkos asztalok,…

olykor, ha az orrunknál is tovább...s azon belül, még ezt is...

 Ne tegyétek! Kopott, szakadt lelkeknek adjatok takarót! Fonjátok azt igaz figyelemből, érintésből. És óvjátok ébredő tavasszal, elmúló ősszel. Gondolatban sem hagyjatok senkit magára!   Ünneplő ruhátok sose legyen hamis kellék! Arcotokat ne hamis mosolyból…

 nem akarom én itt lázadósra venni a figurát, de azt hiszem, kicsit túljátsza a szerepét a tél.  oké, hogy hóesés. sőt!  na, de ilyen kutyaleheletgémberítő hideg azért már még is csak túlzás.  / csak zárójelben: azt sem tudom, valójában hány fok van…