Nem tudom ki az az optimista honi polgár, aki hisz még a mesékben, vagy a meseszerű valóságban, de már előre sajnálom, amikor felismervén a probléma megoldhatatlanságát; csalódás éri.
Annál is inkább, mert "mi" csak azt nem lopjuk el, rongáljuk meg, amit még nem építettek fel/meg.
Meg aztán a "tanítónéni kérem! a Pistike..." jellegű árulkodós jelentgetésekkel sem hiszem, hogy szebbre fényezhetjük a helyzetet. Attól az még az marad.
Lassan már az egész országot körbe díszkerítésezhetjük.
Kezdje ki-ki saját magával!
Remek alkalom lehetne a műanyagfröccsöntő kisiparosoknak, a kovácsoltvasutánzatgyártóknak ezen új piaci lehetőségek megragadására; és gazdaságos, széles áruválasztékot biztosítani a védendőkre. Testreszabottan. Alacsonyaknak, langalétáknak, anorexiásoknak, telteknek, és még annál is teltebbeknek. Ezzel aztán megvédhetjük majd magunkat a tömegtől, a zsúfolt buszokon való testi akartlan/lagos támadásoktól (minap is tanúszemélye voltam egy könnyű testi sértéses kategóriájunak). Ezek a legoszerűen összekapcsolható biztonságizónás elemek jól jönnének akár még a családon belüli erőszak megelőzésére is!
Aztán következhetnének a nagyobb léptékű, formatervezett határolóelemek. Úgyismind: szoborkörülhatárolók, épületvédelmi dekorációs kiegészítők.
Ja, és meg ne feledkezzünk már a tájvédelmi jellegű területekről!
És még sorolhatnám, csoportosíthatnám a végtelenségig!
Mi lenne, ha egyszerűen csak békén hagynánk azt, ami nem a miénk!
Napláne azt, ami meg mindenkié!
Mert azt még egyetlen hiradóban sem láttam, s bulvárban sem olvastam, hogy Kapanyámi Monyó erős felindulásában betámadta volna saját házának oldalfalát egy kis neolux-al, mert élete asszonya odaégette a vacsoráját, vagy saját kertjében ásta volna el a megavasodott szalonnáját. /inkább átdobta a szomszéd kerítésén!/
De még arról sem közvetítettek országosan, hogy valaki felismervén önmaga rongyemberségét, és e feletti felháborodásában, hogy hogyan lehet már ő ilyen, kihúzkodta volna szemöldökét mind egy szálig! Legfeljebb metilalkoholban gyorsanoldodó szőlőcukor"bor"párlattal áztatta máját!
Persze moralizálni, felháborodni, jelentgetni azt bezzeg lehet! Ezzel meg is tettünk minden maximálisan tőlünk telhetőt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Pingback: Turulcsirip - Bloghu 2007.08.15. 01:07:35
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
anyámlánya 2007.08.15. 01:15:30