ó, hol van már az a szemérmes éj,
mikor két sikoly közt eljöttél.
mond, hová lett az a majd húsz év?
hüppögésed vénült csak csendességgé?
méhemben feledett véred éjfeketére érett,
s én ma is ott dédelgetem magzatemléked.
éjjelente néha, még most is mellemre veszlek.
de fölémtornyosuló árnyékod rútul felébreszt.
„anya, sokat gondolok rád” - vigasztalsz.
„s látod, eljöttem, mert tudtam: örülsz majd”
fiam, ha te tudnád, én így hányszor vártalak?
ily váratlan, ily nagy szívszorító boldogságban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cserke · http://www.eteto.blog.hu 2008.04.02. 21:59:44
Ha jól sejtem és szülinap, akkor még nagyon sok szépet-boldogat!!
Ezt ismered?
209.85.129.104/search?q=cache:v_JBNIBpWfIJ:www.es.hu/pd/display.asp%3Fchannel%3DIRODALOM0451%26article%3D2004-1230-1425-38DHCI+elhagy&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&client=firefox-a
cserke · http://www.eteto.blog.hu 2008.04.02. 22:00:28
anyámlánya 2008.04.02. 22:27:40
az egész lénye ajándék! :-)
Piroska 2008.04.08. 15:48:50
Zsancsy 2008.04.12. 21:20:49
anyámlánya 2008.04.12. 22:15:43
örülök, hogy itt jártál, és köszönöm hogy szóltál! :-)