Anyámlánya

-szia! szabad ez a hely?

-igen.

dizájnos 40-es szőke fészkelődik a szűkreszabott helyen. óhatatlan összeérnek végtagjaink.

- jaj, bocsika! még rugdoslak is!

egy mosollyal próbálom hárítani a további szabadkozást, majd gyorsan a könyvembe temetkezem. én, itt, most, NEM vagyok!

ráfekszem a zsibongó zajra. lassan haladok a sorokkal. agyamnak szürke göcsörtös köveknek hatnak a szavak. emészhetetlenül zavarosak.

- azt hittem nem találsz meg! - szól kedveskedve a szőke a sármosan ősz, 40-es pasasnak.

- jujj, de jóó! akkor most csokizunk?! - kedélyeskedik tovább, miközben a csokiöntetes fagyit kavargatja.

- háát, nem tudom, van-e kedvem holnap 10-re bejönni! na, mindegy, mégiscsak bejövök. az apu felzabálta az összes tésztát, és főznöm kellett másikat....................

- láttad XY haját?

- aha - szólal meg először a pasas.

- mondtam neki, hogy először húzzasson bele jóó sok szőke csíkot, majd csokiszínt, de nem akarta. így meg olyan szalmasárga, de amikor kész lett, tök jó volt. olyan cicás.

- vettem másik tésztát, de azt meg odaégettem, pedig az drágább volt mint a másik. azt hittem, elzártam a gázt, pedig csak takarékra. képzelheted azt a szagot!....................

- aha. a Barilla szerintem is jó tészta.- próbálkozik a fazon.

- képzeld, amikor le volt nőve a hajam, a körmöm betörve, és olyan plöttyedt voltam, na hát azt elképzelheted! -a nőből ömlik a szó.

- szerintem, ha dühös, akkor vegye fel a futócipőt, és fusson! ennél jobb tanácsot a jóédesanyukája sem tudna adni!...........................

- aha.- veti oda hanyagul a férfi.

- szerintem nem tudja kezelni a pasi múltját. megspórolna egy válást. úgy, mint én.

- kár az ilyen drága mobilokért. szerintem az övét is hamarosan el fogják lopni a suliban. úgy útáltam az iskolaköppenyt! anyám mindíg olyan fodrosat vett. na, azt úútáltam csak igazán, pedig olyan aranyos volt. ..................

- emlékszem, abban az időben... - kapcsolódni próbál a figura is.

- sietsz?

- aha.

- de nem tudok olyan gyorsan enni!- húzza az időt a nő, de a pasas észre sem veszi, hogy már rég üres a műanyag csokifagyis pohár, és csak egy-két barna folt ámítja a szemben ülőt, hogy igenis! van még őbenne elég kanalazni való! 

- annyira nem, de....- próbál mégis lehetőséghez jutni a szerencsétlen.

- bla, bla, bla, bla, bla. az osztálytalálkozón olyan kis nyamvadt fazon volt, pedig milyen helyes volt gimiben. és, emlékszel még WQ-ra? háát, neki sem sikerült a házassága........

- aha.

- na, ő meg egészen helyes lett. ki gondolta volna?........................

bla, bla, bla.

na, mennem kell. a kövek sziklákká dagadtak a szemem előtt.