Anyámlánya

a tárgyak akaratukon kívül, pusztán a körülmények változásainak hatására, megváltoznak, átalakulnak.

a nutellás üvegből /a kissebbikből!/ pohár lesz.

a nescafé egészen különleges ízvilága is előbukkan. pláne, ha elfogy a forróvíz, és már langyos sincs, mert higéniai, és esztétikai okokra hivatkozva elfogyott. /a mikro meg már kilóméterekkel odébb/. ám a kávé, mint olyan, még ha csak kávészerű is, kell!

és a fentiek további leképeződéseként, szájlebernyegünk által fedett ragadozószerkezetünk kissé maszlagossá lesz.

nem, nem két napja mostunk fogat! csupán az elkeveredni képtelen, dacos porszemcsék tapadnak áhítattal a már korántsem olyan fehér fogainkra.

ebből következőleg a megszokott napi fogmosások száma arányosan nő a további, hasonlóan elegyet képezni képtelen instant kávéfogyasztási késztetésünkkel.

továbbá, a jó lesz még valamire textilíák hirtelen semmire sem jók már, így vagy kukába kerülnek, vagy még tiltakozással eme tény ellen, tisztogatási célokra előjegyeztetnek.

a hangok is gyorsabban terjednek, a pornak is kevesebb akadályt legyőzve kell a nyitott ablakon át beszédelegnie.

főleg, ha a körfolyosón pont most flexelik le a vaskorlátról a rozsdát!

most akkor vagy szobafogság a csukott ajtó-ablak mögött, vagy tisztaságfóbiás tünetegyüttes kezelés előtti állapotfennforgás esete.

az otthon elveszti otthon jellegét, már csak egy pofás, de akkor is üres kéglivé fokozódik le.

a wc papír is épphogy elegendő már, de ha nagy a baj, maradt még pár papírzsepi!

hihetelen helyeken is előbukkannak a pormacskák, pedig mi takarítottunk, vagy legalábbis úgy hittük.

a fentiek egyenkénti, és összegezett tényállásának van közös nevezője:

KÖLTÖZÉS!