bár, a fentiekhez semmi köze az alábbi posztnak, vagy ha mégis, az most még csak érintőleges.
fáradtságot csak más, az eredetitől igen eltérő formában lehet igazán kipihenni.
persze, adott az alvás is, mint opció, de ha netán túlaludnánk magunkat, ami eleve kizárt, akkor olyanok leszünk, mint akit a sarkon fejbevágtak egy pizzáslapáttal: fejünket fájlalva lézengünk, és még magunkról sem tudunk igazán. persze, ott a tükör, de abba ilyenkor jobb bele se nézni.
nos, az alternatív pihenés egy kellemes formája, a túrázás, lehetőleg meredek sziklára, mire ha a művelet elkezdése előtt felnézünk, van időnk eldönteni, akarjuk-e?
ha igen, akkor azt, hogyha lecsúsznánk valahonnét, felejtsük is el, hogy megment bárki is, lévén a GPS koordinátáink ismeretlenek.
a megfelelő túracipő azért már fél biztonság.
sziklacsúcs szélére kiállni, s onnét szerteszét nézni: csak saját felelősségre!
no, akkor útra fel!
előtte ablakon kitekintünk: megállapítjuk, hogy "hű de hűvös van".
ezért jól beöltözünk. ostobán.
ehhez az alábbiak szükségeltetnek:alsónemű: evidens. továbbá: harisnya, biztos ami biztos alapon konditermes naci, puha meleg zokni, és farmer. alulról: kész.
felülre: trikó, hosszúújjú pamutfelső, magasnyakú pulcsi, majd kabát, sál, kesztyű, és csak megelőzésként sapka. jó lesz védelmül az egyik obinak, ha még sem kellene.
no, most már mehetünk.
ja, és vizet véletlenül se vigyünk, hisz "télen" attól további testhőmérsékletcsökkenés állhat be.
a hegy messze, de semmi busz, vagy más egyéb! gyalogolni jó!
már csak azért is, mert rögvest megtapasztalhatjuk, baj van!
a kinti hőmérséklet és testünk nem lázas hőjéhez viszonyítottan biz'a túlöltöztünk. gond semmi: sál, kabát le. a hátizsák megfelelően van kiképezve az ilyen plusz dolgok tárolására.
a hegymászáshoz egyet tudni kell: csak felfelé.
persze a túra adná magát, ha ismernénk a terepet. de ha a terepviszonyok mások, akkor bizony fenn áll a kérdés: merre, melyik úton lehet odáig feljutni a házak közt.
a biztos útirány, ha nehezül a légzésünk, izomzatunk eddig nem mozgatott részeiből impulzus érkezik, és egyre kevesebb kétlábút látunk.
félúton, legyünk bátrak bevallani, barmok voltunk, kurva melegünk van.
jó, de hol szabaduljunk meg cuccaink azon részéről, ami a nadrág alatt van?
nyílt terepen nem a legszemérmesebb. de ha találunk egy kálváriadombon lévő stációt, hozzá közel egy tüskés, bokros részt, akkor jobb, ha e kettő között próbálunk alig belátható helyre besáncolni.
nem illendő ugyan, de más választás nincs! a műveletet pedig igyekezzünk gyorsan végrehajtani, vagy inkább menjünk haza, mert tovább abban a sok hacukában felér egy teljes menetfelszereléses futáshoz. / aki volt katona, tudja miről beszélek/
és vizet! azt vigyünk, mert néha jólesik majd, csak egy aprócska korty is!
hogy azért lássunk is valamit, érdemes végre továbbhaladni.
csupán a látvány kedvéért:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mágnyes 2009.10.23. 20:14:45
Ahogy az öltözetet kezdtem olvasni rögtön röhögtem is, hiszen nem tél van.
Én mindig a látványra gondolva tudom csak rávenni magam a (tor)túrákra, és a felszerelésem asthma spray-vel bővítem. Ha egyszer erre jársz mutatok egy olyan sziklát.... és még a gps koordinátáit is megmondom :)
lábasjószág 2009.10.23. 20:37:15
oké, hogy nincs tél, de én helyből infantilis vagyok.
jobban jártam volna, mielőtt elindulok, kidugom az orrom.
annak, hogy nem csak én nevetek olykor magamon, öröm.
davir · http://www.davirdogdesign.blogspot.com 2009.10.25. 18:03:27
Nagyon szépek a képek is.
lábasjószág 2009.10.25. 20:27:29
lám, az öröm közös!
ha tudnád, néha milyen balfék vagyok! :-) csak úgy, a magam szórakoztatására. bár, ez mindig utólag derül ki.
a képeknek meg igazán, hogy Neked is. :-)