akkor aztán van hadd-el hadd!
meg jajj Istenem!
meg hát ezt nem is gondoltam volna!
és hogy ezt mivel "érdemeltem" én ki?
aztán pedig, hogy ezt most akkor, miért is?
és éppen szombat hajnal egykor, meg hétfő délután?
hova tegyem akkor most ezeket / gondolatilag-érzelmileg / én?
hát, így van ez, ha az embernek IGAZI barátai vannak: tesznek róla, hogy az embernek lánya, még csak erről megfeledkezni se tudjon, már ha amúgy is képes lenne erre.
és igen. lehet hápogni, meg értetlenkedni, meg zavartnak lenni, és napokig ezen pörögni.
aztán meg: nap, mint nap szembesülni a fentiek megfogható következményeivel, meg a kevésbé megfoghatóakkal is.
és hitetlenkedve mesélni, hogy én ezt nem is, azt meg pláne nem!
amire a válasz: " ha én nekem ilyen barátaim lennének!..."
igen! nekem ilyenek vannak!
Őket dobta a gép!
aztán lehet szépen tovább elmélkedni, hogy milyen a sors, meg a karma, és az élet, úgy egyáltalán.
és persze válasz nincs, csak talány. jó, sok.
mert a NAGY FEHÉR CSODA meg Archie Shepp & Dar Gnawa valamiképpen találkoztak.
nálam. anélkül, hogy amúgy bármi közük is lenne a másikhoz.
föleg, hogy a NAGY FEHÉR CSODA, egy garanciás mosógép, Archie pediglen jazz zenész / amúgy, most még koncertjegyformátumban/.
mert, hogy ezek a meglepiajándékok érkeztek hozzám az elmúlt két napban azoktól az emberektől, akiket a barátaimnak, igaznak, s őszintének nevezhetek.
jó, nagyon jó nekem. miattuk, és értük is.
meg a sorsnak, hogy velük összehozott, lehetek még háládatos.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.